Mit örököl a házastárs?
Sokan úgy gondolják, hogy házastársuk halála esetén automatikusan megöröklik annak teljes vagyonát. A valóság ennél jóval összetettebb. A házastárs törvényes öröklése attól függ, hogy az örökhagyónak maradtak-e gyermekei, élnek-e a szülei, illetve készült-e végrendelet.
Az alábbiakban összefoglaljuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb szabályait.
Mikor alkalmazandók a törvényes öröklés szabályai?
A törvényes öröklés szabályai akkor irányadók, ha az örökhagyó nem készített érvényes végrendeletet, vagy a végrendelet nem rendelkezik a teljes hagyatékról.
Ilyenkor a Polgári Törvénykönyv határozza meg, hogy ki milyen örökrészre jogosult.
Mit örököl a házastárs, ha vannak gyermekek?
Ha az örökhagyónak leszármazói – gyermekei, unokái – is örökölnek, a házastárs különleges öröklési jogokkal rendelkezik.
Ebben az esetben a túlélő házastársat megilleti
- holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyakon,
- valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
Ez azt jelenti, hogy a közösen lakott ingatlan tulajdonjogát nem a házastárs örökli meg, hanem rendszerint a gyermekek szerzik meg tulajdonosként. A házastárs azonban élete végéig jogosult az ingatlan használatára és hasznainak szedésére.
A hagyaték többi részét – például más ingatlanokat, bankszámlát, értékpapírokat vagy gépjárművet – a házastárs a gyermekekkel azonos arányban örökli.
Példa
Az örökhagyó után házastárs és két gyermek marad.
A hagyaték része:
- a közösen lakott családi ház,
- egy nyaraló,
- egy személygépkocsi,
- bankszámlán elhelyezett megtakarítás.
Ebben az esetben
- a családi házon a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg,
- a családi ház tulajdonjogát a gyermekek öröklik,
- a nyaralót, az autót és a bankszámlán lévő összeget a házastárs és a két gyermek egyenlő arányban öröklik.
Megváltható-e a haszonélvezeti jog?
A törvény szerint a leszármazók nem követelhetik, hogy a házastárs mondjon le a haszonélvezeti jogáról.
Ugyanakkor maga a házastárs bármikor kérheti a haszonélvezeti jog megváltását. Ennek során a bíróságnak vagy a feleknek a házastárs és a leszármazók méltányos érdekeit kell figyelembe venniük. A megváltás eredményeként a házastársat egy gyermekrész illeti meg természetben vagy pénzben.
Mit örököl a házastárs, ha nincs gyermek?
Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, de egyik vagy mindkét szülője még él, a szabályok eltérnek.
Ebben az esetben a házastárs
- örökli a közösen lakott lakás tulajdonjogát, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat,
- a hagyaték fennmaradó részének pedig felét örökli.
A másik fele az örökhagyó szüleit illeti meg.
Ha csak az egyik szülő él, akkor a fennmaradó hagyatékot a házastárs és az élő szülő fele-fele arányban öröklik.
Mikor örököl a házastárs mindent?
Ha sem leszármazó, sem szülő nincs, vagy nem örökölhet, akkor a túlélő házastárs az egész hagyatékot egyedül örökli.
Ilyenkor más távolabbi rokonok – például testvérek vagy nagyszülők – már nem örökölnek.
Mikor nem örököl a házastárs?
A házastárs nem minden esetben jogosult törvényes öröklésre.
Nem örökölhet, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között az életközösség már megszűnt, és a körülmények alapján nyilvánvaló volt, hogy annak helyreállítására nem volt reális esély.
Önmagában az, hogy a házastársak külön élnek, még nem feltétlenül jelenti az öröklési jog elvesztését. Minden esetben az adott élethelyzetet kell vizsgálni.
A házastárs saját vagyona nem örökség
Fontos különbséget tenni a házassági vagyonjog és az öröklési jog között.
A házastárs saját vagyona, illetve a házastársi közös vagyon rá eső része nem örökség, azt nem örökléssel szerzi meg. A hagyatékba kizárólag az örökhagyó tulajdonában álló vagyon tartozik.
Ezért egy hagyatéki eljárás során rendszerint először azt kell tisztázni, hogy mely vagyontárgyak tartoztak a közös vagyonba, és melyek képezték az örökhagyó különvagyonát.
Érdemes-e végrendeletet készíteni?
Bár a törvény részletesen szabályozza a házastárs öröklését, számos családi helyzetben célszerű végrendelet készítésével rendezni a vagyoni viszonyokat.
Különösen indokolt lehet ez, ha
- mozaikcsaládról van szó,
- korábbi házasságból származó gyermekek is vannak,
- jelentős ingatlanvagyon áll rendelkezésre,
- vállalkozás vagy üzletrész is a hagyaték részét képezi,
- a felek a törvényestől eltérő öröklési rendet szeretnének kialakítani.
A megfelelően elkészített végrendelet segíthet megelőzni a későbbi családi vitákat és a hagyatéki eljárás során felmerülő jogvitákat.
Összegzés
Annak megválaszolása, hogy mit örököl a házastárs, mindig attól függ, hogy az örökhagyónak maradtak-e leszármazói vagy élő szülei, illetve fennállnak-e a törvényes öröklés feltételei.
Leszármazók mellett a házastárs nem szerzi meg a közösen lakott lakás tulajdonjogát, hanem azon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, emellett a hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl. Ha nincs leszármazó, a házastárs öröklési joga lényegesen szélesebb, bizonyos esetekben pedig a teljes hagyatékot egyedül örökli.
Gyakran ismételt kérdések
Örökli-e a házastárs a közösen lakott lakás tulajdonjogát?
Ha az örökhagyónak gyermekei is vannak, akkor nem. A túlélő házastársat a közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, míg a tulajdonjogot főszabály szerint a leszármazók szerzik meg.
Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, de szülője még él, akkor a házastárs már a közösen lakott lakás tulajdonjogát örökli meg.
Mit jelent a holtig tartó haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog alapján a túlélő házastárs élete végéig jogosult a lakás használatára, valamint annak hasznainak szedésére. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok – például a gyermekek – a haszonélvező hozzájárulása nélkül főszabály szerint nem használhatják az ingatlant, és annak hasznosításáról sem dönthetnek szabadon.
Eladhatják-e a gyermekek a lakást, ha azon a házastárs haszonélvezeti joga áll fenn?
A tulajdonjogukat igen, azonban a haszonélvezeti jog fennmarad. Ez jelentősen csökkentheti az ingatlan forgalmi értékét, ezért a gyakorlatban ilyen ingatlan értékesítésére ritkábban kerül sor. A vevőnek ugyanis tiszteletben kell tartania a haszonélvezeti jogot.
Kötelezhető-e a házastárs arra, hogy lemondjon a haszonélvezeti jogáról?
Nem. A Polgári Törvénykönyv alapján a leszármazók nem követelhetik a haszonélvezeti jog megváltását.
Ugyanakkor a túlélő házastárs saját döntése alapján bármikor kérheti a haszonélvezeti jog megváltását.
Mit örököl a házastárs a hagyaték többi részéből?
Ha vannak leszármazók, akkor a házastárs a közösen lakott lakáson fennálló haszonélvezeti jog mellett a hagyaték többi részéből egy gyermekrésszel azonos mértékben örököl.
Például ha két gyermek örököl, akkor a hagyaték fennmaradó része három egyenlő részre oszlik: egy rész illeti meg a házastársat és egy-egy rész a két gyermeket.
Mi történik, ha az örökhagyónak nincs gyermeke?
Ha leszármazó nincs, de valamelyik szülő még él, akkor a házastárs örökli a közösen lakott lakás tulajdonjogát és a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyakat, továbbá a hagyaték fennmaradó részének felét.
Ha sem leszármazó, sem szülő nincs vagy nem örökölhet, akkor a házastárs a teljes hagyatékot egyedül örökli.
Örökölhet-e a külön élő házastárs?
Nem minden esetben.
Ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között az életközösség már megszűnt, és a körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy annak helyreállítására nem volt kilátás, akkor a házastárs kiesik a törvényes öröklésből.
Minden eset egyedi mérlegelést igényel, ezért ilyen helyzetben célszerű öröklési jogban jártas ügyvéd segítségét kérni.
Miért érdemes végrendeletet készíteni, ha a törvény szabályozza az öröklést?
A törvényes öröklés nem minden családi helyzetben tükrözi az örökhagyó valódi akaratát. Végrendelet készítésével lehetőség nyílik arra, hogy a vagyontárgyak sorsáról az örökhagyó maga rendelkezzen, természetesen a kötelesrészre vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Különösen ajánlott végrendelet készítése mozaikcsaládok, jelentős ingatlanvagyon, vállalkozás vagy külföldi vagyonelemek esetén.
