Milyen feladatai vannak pontosan egy büntetőjogi ügyvédnek?

A büntetőjogi ügyvéd foglalkozása nem csupán jogi szakemberi munka, hanem az igazságszolgáltatás egyik alappillére, amely rendkívül sokszínű feladatokból tevődik össze.

1. Tanácsadás

A büntetőjogi ügyvéd elsődleges feladata a tanácsadás. Az ügyvéd segít az ügyfélnek megérteni a kialakult jogi helyzetet, felvilágosítja az ügyfelet a büntető anyagi- és eljárásjogi szabályokról, továbbá segít eldönteni, milyen jogi lépéseket lehet tenni az adott ügyben. Az ügyvéd felvilágosítást ad az ügyfél számára a védekezés törvényes eszközeiről, valamint a jogairól, továbbá figyelmezteti az ügyfelet a kötelezettségeire.

2. Védőügyvédként jogi képviselet ellátása

A büntetőjogi ügyvéd gyakran védőügyvédként működik közre, amelynek során képviseli az ügyfele jogait és érdekeit. Ez magában foglalja a büntető eljárás során valamennyi irat és bizonyíték megismerését, az ügyfél védelmét, előzetes letartóztatásban lévő ügyféllel ellenőrzés nélküli kapcsolattartást, a szükséges beadványok elkészítését, a védekezési stratégia kidolgozását. A büntető ügyvéd jelen lehet az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a terhelt jelenléte kötelező. Sőt a törvényben meghatározott esetekben a büntető ügyvéd jelen lehet az olyan eljárási cselekményeken is, ahol a terhelt nem lehet jelen vagy a terhelt jelenléte korlátozható.

3. Nyomozás figyelemmel kísérése

A nyomozás során az ügyvéd jelen lehet a szakértők meghallgatásánál, és néhány egyéb eljárásnál (például: személy vagy tárgy felismerése). A védő jelen lehet a védence kihallgatásán, a védelem által indítványozott tanú kihallgatásán, valamint az ilyen tanú részvételével tartott szembesítésen. Az ügyvéd megvizsgálja az eset összes részleteit, beleértve a bizonyítékokat, a tanúvallomásokat és más releváns információkat.

4. Az ügy vizsgálata:

A büntetőjogi ügyvéd megvizsgálja az eset összes körülményeit, jogi aspektusait, a jogeseteket, és felméri az adott ügy lehetséges jogi kimeneteleit. Az ügyvéd szorgalmazza a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését. Az ügyvéd kidolgozza a védelmi stratégiát.

5. Tárgyalásokon való részvétel

A büntetőjogi ügyvéd részt vesz a tárgyalásokon, a kihallgatásokon a védence érdekében.

6. Beadványok elkészítése

Az ügyvéd a büntetőeljárás során elkészíti a szükséges beadványokat.

7. Ügyfél tájékoztatása és kommunikáció

Az ügyfél tájékoztatása kulcsfontosságú szerepet játszik a büntetőjogi ügyvéd munkájában. Az ügyvéd rendszeresen kommunikál az ügyféllel az ügy fejleményeiről, tájékoztatja az esetleges változásokról, és válaszol az ügyfelek felmerült kérdéseire.

8. Védői nyomozás:

A büntetőjogi ügyvéd jogosult arra, hogy a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezzen be és gyűjtsön, e célból magánnyomozót is igénybe vehet.

9. Az ügyfelek érdekeinek védelme:

A büntetőjogi ügyvéd elsődleges felelőssége mindig az ügyfél érdekeinek védelme. Az ügyvéd köteles minden törvényes eszközzel védeni az ügyfelét, a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni.

A büntetőjogi ügyvéd feladata tehát rendkívül sokrétű és felelősségteljes. Az ügyfél érdekeinek szilárd védelme, a jogrendszerrel való szoros együttműködés és a jogi szakértelem hatékony kombinációja révén a büntetőjogi ügyvéd hozzájárul az igazságszolgáltatás tisztességéhez és az egyének jogainak védelméhez.

 

A büntetőeljárás azért indul meg, mert a nyomozó hatóságnak bűncselekmény elkövetésére utaló információ jutott a tudomására. Ez az információ alapulhat feljelentésen vagy olyan tény felfedezésén, amely bűncselekmény elkövetésére utal. A büntetőeljárás célja annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, és amennyiben igen, rendelkezésre áll-e kellő mennyiségű bizonyíték a gyanúsított elleni vádemeléshez. Bűncselekmény elkövetésében való bűnösségét csak is kizárólag bíróság állapíthatja meg.

A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, a büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítélt.

A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez, joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe. A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen. A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

A terhelt jogosult arra, hogy

• megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,
• a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez,
• a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
• védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
• a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,
• vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,
• bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán felszólaljon,
• a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
• jogorvoslattal éljen,
• az eljárás ügyiratait - a törvényben meghatározott kivételekkel - teljes terjedelmében megismerje,
• egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze.

A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy

• megismerje a fogva tartásának okát és ennek változását,
• a fogva tartásáról egy általa választott személyt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztasson,
• a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele személyesen, postai vagy elektronikus úton ellenőrzés nélkül érintkezzen,
• az általa választott személlyel a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság rendelkezése szerint személyesen felügyelet mellett, továbbá postai vagy elektronikus úton ellenőrzés mellett érintkezzen,
• törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott személlyel, hatósággal a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint érintkezzen.

A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

• a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
• a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
• ha a törvény erről külön így rendelkezik.

A hatályos Büntető Törvénykönyvünk az egyes bűncselekményeket csoportosítja. Az egyik ilyen csoport a közlekedési bűncselekmények csoportja is, amelybe több bűncselekmény is tartozik.

1. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt követ el az, aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti.

Az elkövető alapesetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ennek a bűncselekménynek vannak minősített esetei is, amikor bizonyos körülmények miatt az alapesetnél magasabb büntetési tétel szabható ki.

Az ítélkezési gyakorlat például megállapítja ezt a bűncselekményt akkor, ha az elkövető a vasúti, közúti kereszteződésben elhelyezett fénysorompó jelentéktelen értéket képviselő világítótestét elviszi vagy a betápláló kábel vezetékét a rézanyag értékesítése céljából levágja.

Megállapította a bíróság e bűncselekmény elkövetését akkor is, amikor az elkövető az országút szélén elhelyezett, a járművezetés elősegítését szolgáló és egyben az országút szélét is jelző műanyag oszlopok közül többet megrongált, illetőleg eltávolított.

Példaként említhető továbbá, hogy közlekedés biztonsága elleni bűntettet és a rongálás vétségét is megvalósítja az, aki a közlekedő kamion szélvédőjét kővel bedobja és a szélvédő összetörésével kárt okoz.

2. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

Ezen bűncselekményt az követi el, aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti. Az elkövető alapesetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ennek a bűncselekménynek szintén vannak minősített esetei is, amikor bizonyos körülmények miatt az alapesetnél magasabb büntetési tétel szabható ki.

A vasúti, a légi és a vízi közlekedés biztonságát speciális igazgatási rendelkezések biztosítják, amelyek az említett közlekedési ágazatokban résztvevők számára kötelező hatályúak, ezek szándékos megszegése vagy gondatlanságból való figyelmen kívül hagyása a szóban forgó bűncselekmény elkövetési magatartásaként értékelhető.

A bírói gyakorlatból példa: A repülőgép vezetőjének minősül, ezért elkövetheti a légi közlekedés veszélyeztetésének bűntettet, aki a gép pilótaülésében olyan műveletet végez, amely a légi jármű mozgására kihat.

3. Közúti veszélyeztetés

Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, közúti veszélyeztetést követ el. Az elkövető alapesetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ennek a bűncselekménynek vannak minősített esetei is, amikor bizonyos körülmények miatt az alapesetnél magasabb büntetési tétel szabható ki.

Fontos, hogy ebben az esetben bekövetkezett közlekedési balesetről még nem beszélünk, az elkövető megszegi a közúti közlekedés szabályait és ezzel veszélyhelyzetet idéz elő. A bűncselekmény elkövetője csak olyan személy lehet, aki a közúti közlekedésben valamilyen járművel vesz részt, ezért rá nézve az a kötelezettség áll fenn, hogy a KRESZ rendelkezései szerint járjon el. Nem feltétel viszont, hogy az elkövető megfelelő járművezetői jogosítvánnyal rendelkezzék, elegendő, hogy a közúti közlekedésben ténylegesen részt vesz, így rá is kiterjednek a közúti járművezetés során a KRESZ-ben írt speciális kötelezettségek és tilalmak.

A közúti veszélyeztetés bűntette nem valósul meg, ha a vádlott közúti közlekedési szabályszegésének következményeként nem keletkezik más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető konkrét veszélyhelyzet.

Közúti veszélyeztetés bűntette valósul meg, ha a terhelt észleli a járműve előtt tartózkodó, őt az eltávozásban megakadályozni akaró sértettet, ennek ellenére nagy gáz adásával elindul, eközben a sértett jobb keze a gépkocsi visszapillantó tükrébe ütközik és a nagyobb sérüléssel járó balesetet kizárólag a sértett magatartása hárítja el.

Közúti veszélyeztetés bűntettét valósítja meg az úton lovagló terhelt, aki, miután meglátja a járdán tartózkodó haragosát és a vele együtt lévő másik két személyt, a lóval a járdára ugrat és a sértettek felé vágtázik úgy, hogy azok az elütésüket félreugrással tudják elkerülni.

Közúti veszélyeztetés bűntettét valósítja meg az úton lovagló terhelt, aki, miután meglátja a járdán tartózkodó haragosát és a vele együtt lévő másik két személyt, a lóval a járdára ugrat és a sértettek felé vágtázik úgy, hogy azok az elütésüket félreugrással tudják elkerülni.

4. Közúti baleset okozása

Közúti baleset okozása bűncselekményről akkor beszélünk, ha valaki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz- Fontos azonban, hogy az elkövető ilyenkor nem szándékosan okoz testi sértést, ugyanis az már más bűncselekményt (testi sértést, esetleg emberölést) valósítana meg. A közúti baleset okozása alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A közúti közlekedési szabályokon elsősorban a KRESZ, valamint egyéb közlekedési szabályok, így a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezései értendők.

Speciális rendelkezések szabályozzák az autó-, motorkerékpár- és kerékpárversenyeken részt vevők jogait, illetőleg kötelezettségeit, akik ebben a vonatkozásban nem a KRESZ rendelkezéseinek, hanem a verseny- és játékszabályok előírásainak vannak alávetve és az ezek megszegésével bekövetkezett balesetért ugyanolyan büntetőjogi felelősséggel tartoznak, mintha a KRESZ rendelkezéseit szegték volna meg.

Közúti baleset gondatlan okozása vétségében állapítandó meg a balra bekanyarodó jármű vezetőjének a büntetőjogi felelőssége, ha nem ad elsőbbséget az úttesten szemből motorkerékpárral sebességtúllépéssel érkező, de kellő időben észlelhető és megtévesztő magatartást nem tanúsító sértettnek, aki az összeütközésük miatt halálos eredménnyel járó sérüléseket szenved.

Halálos közúti baleset okozásának vétségét valósítja meg a terhelt, aki gépjárművel a közvilágítás nélküli autópályán haladva nem fokozott óvatossággal és megfelelő oldaltávolságot tartva közelíti meg a több mint 110 méterről észlelt, műszaki hiba miatt a leállósávban tartózkodó, elakadásjelző háromszöggel és vészvillogó működtetésével megjelölt elromlott járművet, valamint a láthatósági mellényt viselő figyelmeztető gyalogost és emiatt halált eredményező sérüléseket okozóan elüti a meghibásodott gépjármű bal oldali kerekénél a műszaki hiba elhárításán dolgozó sértettet.

A gépkocsi vezetője, aki figyelmetlenségből késve észleli az úttesten szabálytalanul áthaladó gyalogosokat, késedelmesen próbálja elhárítani a balesetet, és két gyermeket halálra gázol, halálos közúti baleset gondatlan okozásáért felel.

5. Járművezetés ittas állapotban

Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet bűncselekményt követ el. Ennek a bűncselekménynek azonban szintén vannak minősített esetei is, amikor bizonyos körülmények miatt az alapesetnél magasabb büntetési tétel szabható ki.

Az elkövető alapesetben vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Azt, hogy ki az aki "ittas állapotban" van, a Büntető Törvénykönyvünk meghatározza: ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Gépjárművezetést állapított meg a bíróság, amikor az ittas terhelt a személygépkocsi vezetőülésében a kiskorú gyermekét az ölébe véve megengedte, hogy a gyermek a járművet kormányozza, míg ő a pedálokat kezelte. A gyermek a járművel egy fának ütközött, amit az ittas terhelt kellően nem tudott elhárítani és a nagy testsúlyú terhelt a gyermeket a kormányhoz nyomta, aki olyan sérüléseket szenvedett, amely a halálához vezetett. A bíróság álláspontja szerint a terhelt mint a jármű vezetője, halált okozó ittas vezetésért volt felelős.

A bírói gyakorlat számára egyértelmű az is, hogy a segédmotoros kerékpárt vagy a motorkerékpárt ittasan toló személy nem tekinthető járművezetőnek. Ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat a bűncselekmény kísérletét állapította meg egy olyan esetben, amikor az ittas állapotban levő elkövető a motorkerékpárját a közútra tolva beindította és éppen fel akart ülni rá, amikor az intézkedő rendőr az indítókulcsot kihúzva az elindulást megakadályozta, vagy pedig eredménytelenül kísérelte meg a motor beindítását.

6. Járművezetés bódult állapotban

Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, szintén bűncselekményt követ el és vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bódult állapotban lévő személy az, aki bármilyen olyan szer hatása alatt áll, ami a vezetési képességekre hátrányosan hat. Ez utóbbi kategóriába nem csak a kábítószerek tartozhatnak, hanem akár legálisan beszerzett gyógyszerek is, amennyiben azok hátrányosan hatnak a vezetési képességre. Ennél a bűncselekménynél lényegesen nagyobb gondot okoz a bódult állapot bizonyítása, mint az ittas állapoté, nem köthető konkrét szinthez, illetve igen sokféle bódult állapotot előidéző szer létezik.

7. Járművezetés tiltott átengedése

Bűncselekményt követ el az is, aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi.

Az átengedő személy alapesetben vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A járművezetés átengedését a törvény három esetben tekinti bűncselekménynek, ha a járművezetés átengedése olyan személy részére történt, aki a) ittas állapotban van b) bódult állapotban van, c) a vezetésre egyéb okból alkalmatlan.

Jelen esetben az utolsó pont esetében van szükség némi magyarázatra. A járművezetésre való alkalmatlanságot a vezetésben való gyakorlottság és a tapasztalatlanság hiányán felül számos egyéb ok is előidézheti, például: a gyermekkor, bizonyos testi vagy lelki betegségek fennállása, a kóros elmeállapot valamely formája, a rokkantság, egyes gyógyszerek fogyasztása, színtévesztés, látás- vagy halláskárosodás stb.

A járművezetés tiltott átengedése szempontjából önmagában a járművezetői engedély hiánya nem elegendő a járművezetésre alkalmatlanság megállapításához. Az a körülmény, hogy az elkövető a közúton olyan személy részére engedi át a gépi meghajtású jármű vezetését, akiről tudja, hogy nincs vezetői engedélye (igazolványa), nem alapozza meg a járművezetés tiltott átengedése bűncselekményének a megállapítását; az elkövető tudatának azt is át kell fognia, hogy a vezetést átvevő személy a vezetésre alkalmatlan.

A járművezetés tiltott átengedésének bűncselekményi megvalósulásakor az átengedésnek határozott, félreérthetetlen módon kell történnie, így kifejezett felszólítással, az átvevő kérésének teljesítésével, hozzájárulással, de akár azzal a magatartással is megvalósítható, ha az átengedő az indítókulcsot a vezetésre ittassága, bódult állapota vagy egyéb okból alkalmatlan személynek átadja.

8. Cserbenhagyás

Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az ítélkezési gyakorlat a cserbenhagyás szempontjából szűken értelmezi a balesetet: kizárólag az olyan közlekedés körében történt eseményt vonja e fogalom alá, amelynek a hatókörében egy vagy több személy is volt. A cserbenhagyás vétségének megállapítása szempontjából a baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik.

A bűncselekmény elkövetője a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője. Ezen az olyan személy értendő, aki akár az okozója, akár a sértettje vagy részese a balesetnek, továbbá e fogalom alá esik az is, aki csupán a baleset közvetett okozója, aki miatt például más jármű vezetője hirtelen fékezésre vagy kitérésre kényszerült és ezáltal következett be a baleset, illetőleg aki az ütközést hirtelen irányváltoztatással, az útról való letéréssel vagy az onnan való lecsúszással kerülte el.

Nem tekinthető azonban elkövetőnek a balesettel nem érintett járművezető vagy csupán a baleset helyszínére utólag odaérkező személy.

A törvényi tényállás szubszidiárius jellegű, vagyis a cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha ugyanez a magatartás súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. Ez a szubszidiaritás elsődlegesen a segítségnyújtás elmulasztása tekintetében érvényesül.

A szóban forgó két bűncselekmény közötti pontos elhatárolás: az ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a balesetet okozó és az azt észlelő személy a megállási kötelezettségének teljesítése nélkül továbbhalad vagy pedig a helyszínről eltávozik anélkül, hogy a tőle elvárható segítséget megadná az arra ténylegesen rászorulónak, a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette valósul meg. Ha az elkövető ugyanezt az elkövetési magatartást tanúsítja, de tényleges segítségnyújtásra nem volt szükség: a cserbenhagyás vétsége megállapításának van helye. A tényleges segítségre szorulás ténye akkor is megállapítható, ha baleset során a sérült csupán nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

Például a bíróság segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét állapította meg annak az elkövetőnek a terhére, aki a késő esti órákban 30-40 km/óra sebességgel vezette a személygépkocsiját és a figyelmetlensége folytán későn vette észre az utcán vele egy irányban kerékpáron haladó sértettet, majd a gépkocsija jobb első részével fellökte, a kerékpáros pedig a földre esve nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, a terhelt pedig járművével meg sem állva továbbhajtott.

A cserbenhagyás vétsége megvalósul akkor is, ha az elkövető az általa vezetett személygépkocsival a sértett által vezetett személygépkocsinak ütközik, amelynek hatására a sértett személygépkocsija kisodródik, és villanyoszlopnak ütközve áll meg, és ezt észlelve az elkövető a helyszínt elhagyja.

Megvalósul továbbá a cserbenhagyás vétsége, ha az elkövető észleli, hogy a saját és a szemből jövő gépkocsi visszapillantó tükreinek csapódása folytán a szemből érkező jármű bal oldali ajtajának az üvege betört, ennek ellenére a helyszínen nem áll meg, és nem győződik meg arról, hogy a jármű vezetője megsérült-e.