I. Keresetlevél
A keresetlevél az a bírósághoz benyújtott beadvány, amellyel a felperes az alperes ellen a pert megindítja. A keresetlevél tartalmazza a határozott kereseti kérelmet, az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a per megindításához szükséges tényeket és bizonyítékokat.
A keresetlevél három részből áll:
- a bevezető részből,
- az érdemi részből és
- a záró részből.
A jogi képviselőnek a keresetlevelet elektronikus úton kell előterjesztenie. A jogi képviselő nélkül eljáró félnek a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a keresetlevelet a jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. A felperes keresetét a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja.
A perben a felek kötelezettsége a szükséges peranyag szolgáltatása. A feleket a polgári perben igazmondási kötelezettség és jóhiszemű pervitel kötelezettsége terheli. A feleknek a perben valamennyi állításukat bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk.
II. Peres eljárás
A polgári peres eljárásnak három fő része van:
Az első a perindítás, amelyben a felperesnek szabályszerű keresetlevelet kell benyújtania a bírósághoz és tisztázni kell, hogy az eljárás feltételei adottak-e, nincs a pernek akadálya.
A második a sikeres perindítást követően a perfelvételi szak, amelyben rögzíti a bíróság a felek tény- és jogállításait, jogi érveléseit, a benyújtott bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.
A perfelvétel lezárást követően az érdemi tárgyalási szakban – a perfelvételi szakban rögzített keretek között – kizárólag csak a bizonyítás felvétele történik meg.
III. Polgári peres eljárás illetéke
Az elsőfokú eljárások illetéke általában a pertárgy értékétől függ. Ha a felperes egy eljárásban több alperessel szemben érvényesít követelést vagy több követelést érvényesít, akkor a pertárgy értékének meghatározásakor az összes, egymással valódi keresethalmazatban lévő kereset pertárgyértékét össze kell adni. A járulékokat (kamatot, költséget stb.) figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a pertárgyérték a kereset alapján nem határozható meg, abban az esetben az illeték számításának alapját az illetékekről szóló törvény határozza meg. Eszerint:
a) a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
b) a törvényszék előtt:
- első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,
c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;
d) a Kúria előtt:
- fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
- felülvizsgálati és jogegységi panasz eljárásban 700 000 forint.
Az illeték összege általában a pertárgyérték meghatározott százaléka, de vannak ügytípusok, amelyek illetékét tételesen határozza meg a törvény. Az elsőfokú peres eljárás illetéke a pertárgy értékének 6 %-a, de legalább 15 000 forint és legfeljebb 1 500 000 forint.
A végzés elleni fellebbezés vagy kifogás illetéke a pertárgy értékének 3 %-a, de legalább 7000 forint és legfeljebb 300 000 forint, az ítélet elleni fellebbezés illetéke pedig a pertárgy értékének 8 %-a, de legalább 15 000 forint és legfeljebb 2 500 000 forint.
Ítélet elleni felülvizsgálati kérelem illetéke a pertárgy értékének 10 %-a, de legalább 50 000 forint és legfeljebb 3 500 000 forint.
A perújítási kérelem illetéke a kereseti illetékkel azonos mértékű.
A házassági bontóperek illetéke 30 000 forint.
IV. Perköltség
A perköltség gyűjtőfogalom, mely minden olyan költséget magában foglal, ami a félnél igényének perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen merül fel akár a perben, akár a pert megelőzően. A perköltség viseléséről a bíróság az ítéletben, vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt.
A perköltség fogalmába az előzetes levelezés költsége, az eljárás illetéke, a bizonyítással kapcsolatban felmerülő költségek (például a tanú költségtérítése, a szakértő díja, a szemle vagy a helyszíni tárgyalás költsége), a fél jogi képviseletével felmerült költség, az ügygondnoki díj, a tolmácsdíj, stb. tartozik.
V. A bíróság határozatai
A bíróság határozata ítélet, végzés és bírósági meghagyás lehet.
A. Ítélet
A bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása és a tárgyalás berekesztése után a per érdemében ítélettel dönt. A bíróság ítélete nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, valamint az ellenkérelmen, illetve a beszámítási kérelmen. Az érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított. Ugyanakkor az ítéletnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi keresetre. Ha a bíróság nem valamennyi keresetről kíván egyszerre érdemben dönteni és ezt a polgári perrendtartás lehetővé teszi, akkor a per érdemében részítélettel vagy közbenső ítélettel is dönthet.
Ha az egyes kereseti kérelmekkel vagy azok önállóan elbírálható részeivel kapcsolatban további tárgyalásra már nincs szükség, akkor e keresetek vagy azok részei tárgyában a bíróság részítéletet hozhat. A részítélet az érintett kereset vagy annak része vonatkozásában minősül érdemi döntésnek, de a peres eljárást nem zárja le.
Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ez alapján megillető követelés összegszerűsége tekintetében a jogvita elkülöníthető, akkor a jog fennállását a bíróság közbenső ítélettel állapíthatja meg. Ez esetben a követelés összegszerűségére a tárgyalás csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.
B. Végzés
A bíróság a per során felmerült egyéb kérdésekben végzéssel határoz. A végzés az a határozat, amelyet a bíróság nem az ügy érdemében hoz. Ítélet hatályú határozat azonban a bírósági meghagyás és a bíróság által jóváhagyott egyezség.
C. Bírósági meghagyás
Ha az alperes írásbeli ellenkérelmet és beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.
A bírósági meghagyás kibocsátásának nem akadálya, ha az alperes ugyan előterjeszt írásbeli ellenkérelmet, de abban csak olyan, a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot ad elő, amely nem tartalmaz sem alaki, sem érdemi védekezést.
A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bármelyik fél írásban, a meghagyást kibocsátó bíróságnál terjeszthet elő ellentmondást. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletekben történő fizetést, illetve csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. Ha az ellentmondás csak a perköltséget, illetve a meg nem fizetett illetéket vagy az állam által előlegezett költséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel határoz; e végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.
Az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni. Ha az ellentmondást késve terjesztik elő, ha az alperes ellentmondásához ellenkérelmet, illetve beszámítást tartalmazó iratot nem csatol, vagy ha az alperes ellentmondásához csak beszámítást tartalmazó iratot csatol és azt a bíróság visszautasítja, akkor a bíróság az ellentmondást visszautasítja. Az ellentmondást visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Ha a bíróság az ellentmondást nem utasítja vissza, akkor a bírósági meghagyás hatályát veszti és a bíróság az eljárást a perfelvétel szabályai szerint folytatja. Az ellentmondás illetékét az ellentmondással élő fél nem számíthatja fel
Szerződésszegéssel és szerződésen kívül okozott károk megtérítése érdekében vállaljuk peres és peren kívüli eljárásokban történő jogi képviselet ellátását:
- hibás teljesítésből (kellékhibás teljesítés) eredő kártérítési igények érvényesítése;
- szerződésszegéssel és szerződésen kívül okozott károk megtérítése, továbbá
- üzemi baleset, munkahelyi baleset során okozott kár megtérítése érdekében.
Sérelemdíj (korábban nem vagyoni kártérítés) illeti meg azt a személyt, akit személyiségi jogában megsértenek. Személyiségi jogok megsértése esetén vállaljuk a kapcsolódó peres és peren kívüli eljárásokban történő teljeskörű jogi képviseletet.
Foglaljon időpontot személyes vagy online jogi konzultációra az office@dobrocsi.com e-mail címen.