Vállaljuk többek között adásvételi, ajándékozási, bérleti, csere és használati szerződések, tartási- és életjáradéki szerződés, jelzálogszerződés, haszonélvezeti jogot alapító, szolgalmi jogot alapító szerződések készítését, valamint szerződések véleményezését.

Irodánk vállalja továbbá ingatlan-beruházási projektek teljes körű jogi lebonyolítását, ennek keretében jogi képviseletet biztosítunk a hatósági engedélyezési eljárásoktól, az okiratszerkesztésen át (tervezési, vállalkozási, alvállalkozási és egyéb építési szerződések, adásvételi, bérleti szerződések, valamint társasházi alapító okirat elkészítése) az ingatlan-nyilvántartási ügyintézésig.

Irodánk együttműkődik ingatlanközvetítő irodával.  Vállaljuk ingatlanok értékesítését, illetve bérbeadását. Az ingatlan értékesítésének, bérbeadásának a megkezdésétől teljes körű jogi szolgáltatást nyújtunk az ügyfeleink számára.

Ingatlan adásvételi szerződés, ajándékozás

Az ingatlanok (lakás, családi ház, nyaraló, telek, termőföld) tulajdonjoga átruházásának leggyakoribb módja a visszterhes, azaz ellenérték fejében történő adásvétel, valamint az ingyenes ajándékozás. Előfordulhat ezek mellett a csere, valamint az elbirtoklás. Az ingatlan tulajdonjog átruházása ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével történhet.

Ingatlan adásvétel, illetve ajándékozás esetén az alábbi költségekkel kell számolni:

1. Ingatlan-nyilvántartási eljárási díj, azaz a földhivatali eljárás díja ingatlanonként 10.600 Ft.
2. A tulajdoni lap költsége ingatlanonként 4.800 Ft.
3. Ügyvédi munkadíj
4. Vagyonszerzési illeték: főszabályként az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Igénybe vehetők jogszabályban meghatározott illetékkedvezmények is.

 

Adásvételi szerződés előtt az ingatlan megtekintése során az alábbiak szükséges ellenőrizni:

• családi ház esetén a tetőszerkezet, tetőszigetelés állapota;
• kopások, törések, esetleges beázás nyomok;
• falazat megtekintése, repedési nyomok vizsgálata;
• a pontos alapterület ellenőrzése, amely eltérhet a nyilvántartott, illetve meghirdetett adattól;
• nyílászárók (ajtók, ablakok) szerkezete, állapota;
• homlokzati hőszigetelés;
• kazán típusa, állapota;
• csövek, fűtőtestek állapota;
• elektromos hálózat;
• penészedés, vizesedés nyomok;
• burkolatok állapota, töredezettsége;
• klímaberendezések működése, állapota.

Ha az ingatlan műszaki állapotával kapcsolatban kétsége merülne fel, akkor fogadjon statikus vagy építész szakembert, aki átvizsgálja a kiválasztott lakóingatlan műszaki állapotát.

Mire figyeljünk még ingatlan vásárlása során:

• ingatlan tulajdoni lap másolat megtekintése, amelyből kiderül az ingatlan jogi helyzetének előzménye, az esetleges jogi kockázatok fennállása;

1. építési telek vásárlása esetén

• a helyi építési szabályzatot és rendezési tervet célszerű megtekinteni, amely általában az adott település honlapjáról ingyenesen letölthető, de kérhetünk segítséget a helyi önkormányzattól is;
• esetleg földmérővel is felmérethetjük a telket, ha kétségeink merülnek fel a telekhatárt, illetve a telek pontos méreteit illetően;
• ellenőrizni a közművek pontos állapotát, a csatlakozási pontokat;

2. társasházi lakás vásárlása esetén

• a társasházi alapító okirat és
• az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat) megtekintése javasolt;
• közös költség tartozás ellenőrzése elengedhetetlen;
• a lakáshoz tartozó tárolók, valamint a közös tulajdonból az alapító okirat szerint a lakáshoz tartozó helyiségek ellenőrzése;
• közüzemi tartozások ellenőrzése közüzemi számlákból előzetesen, majd a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolás alapján.

Kisebb (2-4 lakásos) társasházi lakások gyakran osztatlan közös tulajdonban vannak, amelyek esetében vásárlás előtt elengedhetetlen a használati megállapodás megtekintése, valamint fontos tudni, hogy a tulajdonjog átruházása esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog illet meg.

Gyakran előfordul, hogy a kiszemelt ingatlan kelendősége miatt már az ingatlan megtekintésekor szükséges a vételi szándék komolyságát biztosítani. Ennek leggyakoribb módja a foglaló, amelynek sajátossága, hogy a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A foglaló szokásos mértéke a vételár 10 %-a, de a felek a mértékben szabadon megállapodhatnak azzal a korlátozással, hogy a túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Az előleg a foglalóval szemben nem biztosíték, csupán vételár részletnek minősül, amely a szerződés meghiúsulása esetén mindig visszajár.

A szerződés teljesülésének biztosítására alkalmas lehet még a meghiúsulási kötbér kikötése, amely azonban egyoldalú fizetési kötelezettséget teremt a kötbért nyújtó számára. A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kötbér mértéke szintén a felek szabad megállapodásán múlik, de itt is irányadó a foglalónál megismert szabály, mely szerint a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Lehetőség van különböző biztosítékok egyidejű kikötésére is, azaz kötbér és foglaló megállapítására, azonban a foglaló és a kötbér egyaránt kárátalány jellegű, így a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. Nincs tehát akadálya a szerződés kétszeri biztosításának, de a kikötött kötbér összegébe a foglalót bele kell számítani.

A foglaló és a kötbér azonban önmagukban nem köthetők ki, ezek ugyanis szerződési biztosítékok, amely azt jelenti, hogy a felek között létrejött megállapodást hivatottak biztosítani. Aki tehát foglalóval kívánja biztosítani a vételi szándéka komolyságát, annak ehhez előbb az eladóval szerződést kell írásban létrehoznia. Az ingatlan tulajdonjogának átruházásához szükség van ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratra, amely jellemzően később, az ingatlan megtekintését követően tud elkészülni. A feleknek a megtekintés során, illetve az ügyvédi okirat elkészülte előtt lehetőségük van előszerződést kötni vagy vételi ajánlatot tenni és elfogadni.

Előszerződésben a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit. Sajátossága, hogy ugyan az előszerződés önmagában nem alkalmas a tulajdonjog átruházására, vagyis a földhivatalhoz történő benyújtásra, azonban a bíróság az előszerződésben rögzített feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja. Az előszerződést a szerződésre előírt alakban, azaz írásban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés, azaz jelen esetben az ingatlan adásvételi szerződés szabályai megfelelően irányadóak.

A szerződés lényeges feltételei, amelyeknek az előszerződésben szerepelniük kell:

Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges - és egyben elegendő -, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható. Egyéb kérdésben létrejött megállapodás írásba foglalásának elmaradása a szerződés érvényességét nem érinti még akkor sem, ha az ebben való megállapodást bármelyik fél lényegesnek minősítette is.

A fenti minimum feltételeken túl célszerű az előszerződésben rögzíteni a vételár megfizetésének módját, végső határidejét, az egyes részletek összegét és fizetési határidejét, ha a felek így állapodnak meg. A bankkölcsön, lakáskassza vagy állami támogatás igénybevételére történő utalást, ha a vevő ily módon fizet. Feltétlenül szükséges rögzíteni, hogy a vevő kizárólag per-, teher- és igénymentes ingatlan tulajdonjogát kívánja megszerezni. A végleges adásvételi szerződés megkötésének határidejét is fontos az előszerződésben rögzíteni, hogy a felek között később e kérdésben vita ne merüljön fel. Az előszerződés biztosítására a vevő fizethet foglalót az eladó részére, amely ebben az esetben a végleges adásvételi szerződés megkötését fogja biztosítani.

3. Teremgarázs, parkolóhely - osztatlan közös tulajdon

Az elővásárlási jog az eladók és a vevők számára sajnos egyaránt számos bonyodalom és feszültség forrása. Speciális eset, ha az elővásárlásra jogosultak nagyon sokan vannak, ilyenkor az eladó nem köteles értesíteni a jogosultakat az eladási szándékról. A Ptk. kimondja, hogy az eladó nem köteles értesíteni a többi tulajdonost a vételi ajánlatról, ha az értesítés „rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna”. A földhivatali és a bírói gyakorlat alapján az elővásárlásra jogosultak nagy száma rendkívüli nehézségnek, illetve késedelemnek tekinthető, ezért sok tulajdonos esetén a tulajdonos nem köteles a tulajdonosokat egyesével értesíteni az eladási szándékról. Az, hogy mi tekinthető nagy számnak, a bírói gyakorlat alapján mindig egyedileg mérlegelendő.

Probléma azonban ebben az esetben is adódhat: az elővásárlásra jogosult akár évek múlva is megtámadhatja az adásvételi szerződést. A Kúria egy nemrégiben megjelent határozatában alaposan felülírta a korábbi jogértelmezést, azáltal, hogy kimondta: sok jogosult esetén az eladónak valóban nem áll fenn kötelessége az értesítést illetően, azonban a jogosultak akár három év múlva is megtámadhatják az adásvételi szerződést. A Kúria tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy abban az esetben, ha egy elővásárlásra jogosult más forrásból értesül az eladási szándékról, megfelelő időn belül gyakorolhatja az elővásárlási jogát. A Kúria határozata tehát világossá tette, hogy nem lehetünk elég óvatosak, ha elővásárlási jogról van szó.

Az esetleges jogviták elkerülése érdekében azt javasoljuk minden egyes ilyen esetben, hogy járjanak el a felek körültekintően, kerüljön közlésre a jogosultakkal a vételi ajánlat. Az óvatosság amiatt is indokolt, mert egy ítélőtáblai határozat szerint önmagában a jogosultak nagy száma sem feltétlenül mentesít teljes egészében a közlési kötelezettség alól.

2022 májusában az Inyvhr. 75. §-a kifejezetten kiegészült azzal a rendelkezéssel, hogy ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva, és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette. Ezen nyilatkozathoz mellékelni kell a vételi ajánlat eredeti példányát, melyen a kifüggesztésének, levételének napját, valamint a nyilatkozatot tevő közös képviselő, intézőbizottsági elnök vagy a szövetkezet képviseletére jogosult személy aláírását tartalmazza. A tulajdonosok így értesülhetnek az eladási szándékról, a főbb eladási feltételekről, és lehetőségük van arra, hogy további tájékoztatásért a tulajdonoshoz forduljanak.

Vételi ajánlat

Ha a vevő az ingatlanra írásban vételi ajánlatot tesz, azaz szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja, ami azt jelenti, hogy mennyi ideje lesz az eladónak az ajánlatot elfogadni. Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal, írásban lehet elfogadni.

Az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződés megkötésére csak írásban lehet ajánlatot tenni az ajánlati kötöttséget eredményező joghatállyal. Ugyanígy csak írásban lehet ilyen értelmű ajánlatot elfogadni azzal a joghatállyal, hogy az a szerződés létrejöttét eredményezze. A szerződést tartalmazó okirat, ha azt az egyik fél írta alá, és másik félnek átadta vagy elküldte, csupán a szerződés megkötésére tett ajánlatnak minősül, a szerződés érvényes létrejötte tehát attól függ, hogy a másik fél az ajánlatot az okirat aláírásával és visszaküldésével, illetőleg külön írásba foglalt és az ajánlattevőhöz megküldött nyilatkozattal az erre megszabott időben elfogadja-e.

Mind az előszerződés, mind a vételi ajánlat esetében fontos tudni, hogy a bennük rögzített feltételeken a felek egyoldalúan már nem tudnak módosítani, ezért minden lényeges körülményt fel kell tüntetni azokban (vételár összege és megfizetésének módja, ütemezése; esetleges tehermentesítés feltételei; birtokbaadás időpontja stb.). A vételi ajánlatot és az azt elfogadó nyilatkozatot, valamint az előszerződést írassuk alá két tanúval (név, lakcím) is.

Ha az ingatlan vételárát az adásvételi szerződés aláírásakor nem fizeti meg a vevő, a tulajdonjog átruházására sem kerül azonnal sor. Ilyen esetekben a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges engedélyt (bejegyzési engedély) az eladó általában a szerződés megkötésekor aláírja és letétbe helyezi az eljáró ügyvédnél, aki mint letéteményes az átvett bejegyzési engedélyt abban az esetben adja ki a letétből és nyújtja be a földhivatalhoz, ha az eladó az ingatlan teljes vételárát megkapta. A letét ugyanakkor garancia is a vevőnek, hogy a vételár megfizetése esetén a tulajdonjogának bejegyzésére sor fog kerülni.

Személyi jövedelemadó- és illetékfizetési kötelezettség

Ingatlan eladása után az eladót személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli abban az esetben, ha az Ingatlan tulajdonjogának megszerzése óta több mint öt év nem telt el, feltéve, hogy az Ingatlant magasabb vételáron adja el, mint ahogy szerezte. 

Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az SZJA törvény szerint kiszámított összeg

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

 

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

Értéknövelő beruházás: az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely

a) az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt;

b) ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

Illeték

Az ingatlan vevőjének, valamint a megajándékozottnak visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja főszabály szerint a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke. Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.

A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket.

Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik. A tulajdonszerző ilyenkor a csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja

a) lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok

b) lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon

- terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete.

Ha az elcserélt, eladott lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, e jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni (ún. cserepótló vétel). Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

A vevő mint vagyonszerző a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával igazolja.

Vagyoni értékű jogok illetékalapjának számítása

A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog (ingatlan) - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a meghatározott életkor szerinti többszörösét.

Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

a) ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

• 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
• 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
• 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
• 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;

b) ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó;

c) ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jog értéke ezek együttes értékében képvisel.

d) ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.

Egyéb esetekben a bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egy évi érték ötszöröse.

Az időleges üdülőhasználati jog és a szállás időben megosztott használati jogának értéke: e jogok egy évi értékének annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről szól a szerződés.

ILLETÉKKEDVEZMÉNYEK, MENTESSÉGEK

Az illetéktörvény részletesen felsorolja az illetékmentességi és illetékkedvezményre lehetőséget adó okokat, azonban a leggyakrabban előforduló esetek az alábbiak:

• a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt,

 

• 35. életévét be nem töltött vevő, amennyiben első lakástulajdonát (tulajdoni hányadát) szerzi meg, és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg;

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki e kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette.

• magánszemély vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül eladta.

 

Letét
Az ügyvédi letét szabályait az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, és a Magyar Ügyvédi Kamarának a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata tartalmazza.

Az ügyvédi letét alatt olyan általában háromoldalú jogviszonyt értünk, amelyet a letevő, a letett dolog átvételére jogosult és a letéteményes ügyvéd köt meg egymással. Az ügyvédi letéti szerződést írásba kell foglalni. A letétkezelés lehet visszterhes, illetve ingyenes is.

Az ügyvédi letét szerepe elsősorban az, hogy elősegítse a felek szerződéses kötelezettségeinek teljesítését. Az ügyvédek a megbízás teljesítéseként, a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, valamint a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.

A fentiek értelmében megkülönböztetünk teljesítési, költség- és őrzési letétet.

Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni. Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe a törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt azonban lekötheti. Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján köteles kezelni.

A letéti szerződésben az ügyvédi letéti számla, illetve az értékpapírszámla vezetőjét és az alszámla számát, illetve a letét őrzésére szolgáló széfszolgáltatás nyújtóját meg kell jelölni.

Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti. A letét-bejelentés megtörténtét a területi kamara három munkaórán belül a letéthez rendelt egyedi azonosító szám megküldésével együtt elektronikusan visszaigazolja.

Az elektronikus letéti nyilvántartás tartalmazza:

1. a letétkezelő ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,
2. a letéti szerződés ügyazonosítóját,
3. a letét típusát,
4. a letét tárgyát,
5. ha a letétkezelő ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát,
6. pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét,
7. a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát,
8. az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a dátumát.

​A MÜK szabályzat további fontos szabálya, hogy a pénzletét bejelentését tanúsító területi kamarai igazolás másolatát az ügyvéd – az ügyfél erre irányuló kérésére – köteles a letevőnek késedelem nélkül kiadni.

Egyéb jótanácsok:

• ne hagyja, hogy sürgessék, az ingatlanvásárlás komoly pénzügyi tervezést igényel, és komoly kötelezettséggel jár hosszútávon;
• ne döntsünk hirtelen felindulásból;
• mindig tisztázzuk, hogy mi marad az ingatlanban és mit visz a vevő;
• ne felejtsen el lakásbiztosítást kötni a megvásárolt ingatlanra;
• a lakásvásárlás utolsó lépéseként ne feledkezzünk meg a közművek és más szolgáltatások átírásáról.