A követelésbehajtás első jogi lépése általában egy ügyvédi felszólító levél kiküldése az adós részére. Ebben a levélben az ügyvéd összefoglalja az előzményeket, azaz hogyan jött létre szerződés a felek között, ki mit vállalt, és ebből ki mit nem teljesített, majd felsorolja azokat a jogi következményeket, amelyekre az adós a jövőben számíthat, ha önként nem teljesít.

Előfordulhat, hogy a fizetési felszólítást követően az adós elismeri a tartozását, azonban a korábban vállaltakkal ellentétben pillanatnyilag még sincs abban a helyzetben, hogy egyösszegben megfizesse azt. Ilyen esetben javasolt, hogy az adós tegyen egy egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot a közjegyző előtt. A közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozat ugyanis közvetlenül végrehajtható, ha az abban foglaltaknak az adós nem tesz eleget, így megspórolható egy hosszadalmas peres eljárás.

A tartozáselismerő nyilatkozat lényege, hogy az adós elismeri, hogy kinek, milyen szerződésből vagy más jogviszonyból eredően és mennyivel tartozik, továbbá vállalja, hogy ezt az összeget meghatározott időpontban teljesítendő részletekben, vagy egy későbbi időpontban egyösszegben megfizeti. A közjegyző felhívja az adós figyelmét arra, hogy ha a nyilatkozatban vállaltakat nem teljesíti, akkor vele szemben a követelés végrehajtható.

Ha az ügyvédi felszólítás nem bizonyult elég hatásosnak, és az adós nem hajlandó együttműködni, nem fizet vagy nem is válaszol, további jogi lépések megtétele szükségesek a követelés behajtása érdekében.

A következő jogi lépésként a fizetési meghagyás benyújtását szoktuk javasolni, a fizetési meghagyásos eljárás ugyanis a pénzkövetelések gyors és hatékony érvényesítésére szolgál, egy egyszerűsített követelés-behajtási eljárás.

Amennyiben a követelés nem haladja meg a hárommillió forint összeget, mindenképpen fizetési meghagyással kell kezdeni a jogi eljárást mielőtt bírósághoz fordulunk. Ennél nagyobb összegű követelés esetén is érdemes a fizetési meghagyással egy próbát tenni, ha ugyanis az adós nem csak az ügyvédi levelet nem veszi át, de más hivatalos leveleket sem, jó esély van arra, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és indulhat a végrehajtás.

Amennyiben azonban a követelés összege a harmincmillió forintot meghaladja, az ilyen összegű követelés már nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján.

A fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése díj köteles, melyet az eljárás elindításakor kell megfizetni a jogosultnak, majd a tartozás behajtásakor azt a kötelezettnek (az adósnak) kell viselnie. Mértéke a tartozás összegének (tőkekövetelés) 3%-a, de legalább 8 000 Ft (nyolcezer forint) és legfeljebb pedig 300 000 Ft (háromszázezer forint).

A fizetési meghagyás iránti kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által üzemeltetett honlapon keresztül tudjuk beküldeni. Azt követően, hogy az eljárási díj megfizetésre kerül, a közjegyző a fizetési meghagyást a formanyomtatványban kitöltött adatok szerint kibocsátja, és megküldi az adósnak arra a címére, amit a jogosult megadott.

Ezt követően több eset is lehetséges:

1. A fizetési meghagyást az adós átveszi

Ebben az esetben az adósnak 15 (tizenöt) napja van arra, hogy eldöntse, egyetért-e a meghagyásban foglaltakkal, tehát valóban tartozik, vagy tartozását vitatja. Ha az adós a tartozását vitatja, ilyen esetben ellentmondást kell előterjesztenie. Ha az adós ellentmondással élt, a fizetési meghagyás perré alakul, a peres eljárás a felek között már a bíróságon folytatódik tovább, de csak akkor, ha ezt a jogosult kéri. A peres eljárás illetéke a követelés összegének a 6°%-a, amibe már be kell számítani a korábban megfizetett 3%-ot. Ha az ellentmondás kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a jogosult benyújtja iratait és kereseti kérelmét a bírósághoz, akkor a továbbiakban a bíróság fog dönteni arról, valóban jogos-e a követelés vagy sem.

2. A fizetési meghagyást az adós nem veszi át, az nem kereste jelzéssel érkezik vissza

Ha az adós nem veszi át a fizetési meghagyást, de van érvényes belföldi címe (cég esetében: székhelye), akkor a meghagyás nem kereste jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz. Ebben az esetben a második kézbesítés megkísérlésétől számított 5. (ötödik) munkanapon úgy kell tekinteni, mintha a fizetési meghagyást az adós átvette volna, tehát megismerte volna annak tartalmát. Ezt nevezzük kézbesítési fikciónak. A kézbesítési fikció bekövetkeztétől indul a 15 (tizenöt) napos ellentmondási határidő az adós számára. Ha az adós ez idő alatt nem mond ellent – márpedig, ha át se vette az iratot, nem tudhatja, hogy mi van benne – a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

3. A fizetési meghagyást „címzett ismeretlen” stb. jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz

A harmadik esetben a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátását visszautasítja, vagy a már kibocsátott fizetési meghagyás hatályát veszti. Ha ugyanis nincs adós, nincs kitől követelni. Az ismeretlen helyen tartózkodó adóstól kizárólag bíróság előtt követelhetjük a pénzünket peres eljárásban úgy, hogy egyidejűleg kérjük, hogy a bíróság az adós részére rendeljen ki ügygondnokot. 

Visszatérve arra az esetre, amikor az adós nem élt ellentmondással a 15 (tizenöt) napos határidőn belül, ebben az esetben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek, amely azt jelenti, hogy ugyanúgy kötelező a felekre nézve, tehát ugyanúgy végrehajtható. A fizetési meghagyás végrehajtását végrehajtási lap kiállításával kell kérni, amelyet szintén a korábban eljárt közjegyzőhöz kell benyújtani.

A végrehajtási eljárás megindítása szintén költséggel jár (eljárási díj és ügyvédi munkadíj). Az eljárási díj összege a követelt összeg 1%-a, de legalább 5 000 Ft (ötezer forint), legfeljebb 350 000 Ft (háromszázötvenezer forint) , amit szintén a végrehajtást kérő előlegez, de az adósnak kell viselnie.

A végrehajtási eljárás az adós bárhol felelhető vagyonára kérhető. Leggyakrabban a bankszámla összegre vezetett végrehajtás (inkasszó) vezet eredményre. Amennyiben van tudomásuk arról, hogy az adós ingatlannal vagy ingó vagyonnal (pl.: gépkocsi) rendelkezik, az is megjelölhető a kérelemben. A közjegyző ezt követően kiállítja a végrehajtási lapot, és kézbesíti az illetékes végrehajtónak, aki pedig megindítja a végrehajtási eljárást.

Ahogy fentebb is említettük, amennyiben a követelés összege a harmincmillió forintot meghaladja, a követelés nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján, jogi lépésként a bírósági peres eljárás kezdeményezése áll rendelkezésre.

A polgári pert a felperes indítja az alperes ellen, a perben a felek azonos jogokkal rendelkeznek. A felperesnek állítania kell mindazokat a tényeket, amelyek igényét megalapozzák. A perben az alperes a felperes által állított tényeket és jogot tagadja, vitatja. A feleknek állításaikat bizonyítaniuk kell. A feleket a polgári perben igazmondási kötelezettség és jóhiszemű pervitel kötelezettsége terheli.

A bíróság a felek jogvitáját ítélettel dönti el, amellyel szemben fellebbezésnek van helye. Ebben az esetben az ügy másodfokú bíróság elé kerül, amelynek döntése jogerős, az ellen fellebbezni már nem lehet. A jogerős ítélet végrehajtható, és így rendeződik a felek közötti jogvita. Ezt követően csak szűk körben megengedett a jogerős ítélettel szemben a harmadfokú eljárás, azaz a felülvizsgálati eljárás.

A peres eljárás vonatkozásában a két leggyakrabban felmerülő kérdés:

• a peres eljárás hossza;
• a peres eljárás során felmerülő költségek.

A peres eljárás időtartama függ a felek, a meghallgatni kért tanúk, a kirendelendő szakértők számától. A peres eljárás időtartama nagymértékben függ továbbá az alperes által előterjesztett védekezéstől, ellenkérelemtől, viszontkeresettől stb., tehát az alperesi által a peres eljárás során tanúsított magatartástól. Egy peres eljárás időtartamát számos további tényező növelheti, így minimálisan is egy-két évvel kell számolni.

Az elsőfokú eljárás illetéke általában a pertárgy értékétől (jelen esetben a tőkekövetelés összege) függ, a járulékokat (kamatot, költséget, stb.) ilyenkor figyelmen kívül kell hagyni. Az elsőfokú peres eljárás illetéke a pertárgy értékének 6%-a, de legalább 15 000 Ft (tizenötezer forint) és legfeljebb 1 500 000 Ft (egymillió-ötszázezer forint). A másodfokú eljárás esetén a fellebbezés illetéke a pertárgy értékének a 8%-a, de legalább 15 000 Ft (tizenötezer forint), legfeljebb 2 500 000 Ft (kettőmillió-ötszázezer forint). Míg a felülvizsgálati eljárás esetén az illeték mértéke a pertárgy értékének a 10 %-a, de legalább 50 000 Ft (ötvenezer forint), legfeljebb 3 500 000 Ft (hárommillió-ötszázezer forint).

Fontos továbbá, hogy a peres eljárás során a „pervesztes fizet” elve érvényesül, amelynek értelmében főszabályként a pernyertes fél perköltségét a pervesztes félnek kell megtéríteni. Perköltségnek minősül mindaz a költség, amely a feleknél a pervitellel kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. Pervesztesége esetén a megbízónak kell viselnie a peres eljárás során felmerült valamennyi költséget, azaz a bírósági illetékek költségét, a megbízó és az ellenfél valamennyi a peres eljárás során felmerült ügyvédi munkadíjának költségét, továbbá valamennyi az eljárás során felmerülő egyéb költséget (pl.: szakértői díj, tanú stb.). Az ügyvédi munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az megítélése szerint nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, valamint különösen az ügy bonyolultsága esetén magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását mindig indokolni köteles.

Ha az adós a perben pervesztes lesz és a jogerős döntésben foglaltak ellenére a megállapított határidőn belül továbbra sem teljesít, a jogerős bírósági döntés végrehajtása kérhető. A bíróság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint tizenöt napos határidőt szab, amely határidő a határozat közlését követő napon kezdődik. A bírósági végrehajtási eljárási díj összege a követelt összeg 1%-a, de legalább 5 000 Ft (ötezer forint), legfeljebb 350 000 Ft (háromszázötvenezer forint), amit a végrehajtást kérőnek kell megelőlegeznie, de az adósnak kell viselnie.

Az adós cég abban az esetben, a bírósági peres eljárás helyett válaszható út a felszámolási eljárás megindítása is. Ehhez azonban több együttes feltételnek kell teljesülnie. Először is szükséges, hogy legyen szerződés. Ha az adós a szerződésen alapuló tartozását az esedékesség idejét követő 20 (húsz) napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, először felszólítást kell küldeni, amelyben felhívjuk a társaság figyelmét arra, hogy ha ezen felszólításra sem teljesít, benyújtjuk ellene a felszámolási kérelmet. Ha a felszólításra nem érkezik válasz, elindíthatjuk az eljárást, amennyiben a követelésünk meghaladja a 200 000 Ft (kétszázezer forint) összeget. A felszámolási kérelemhez mellékelnünk kell a szerződést, a számlát, továbbá a fizetési felszólítást és annak tértivevényét, amely igazolja az átvételt, vagy azt, hogy a levél nem kereste jelzéssel érkezett vissza.

Az eljárást az illetékes, vagyis az adós székhelye szerinti bíróságnál kell megindítani. Az eljárásban a bíróság főként okiratok alapján dönt. Ha a benyújtott dokumentumok és kérelem alapján a bíróság megalapozottnak tartja a kérelmet, először értesíteni fogja az adóst, hogy felszámolási kérelem érkezett vele szemben. Ezt követően a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget, majd megküldi az ügyvezető részére a felszámolás elrendeléséről szóló iratot, kijelöli a felszámolót és a felszámoló társaságot.

Az adós az eljárás során haladékot kérhet a tartozásának a rendezésére a bíróságtól, ez azonban nem lehet több 30 (harminc) napnál. Ha mégsem fizet az adós, akkor a bíróság elrendeli az adós felszámolását. A törvény nagyon pontosan meghatározza, hogy a bíróság mikor állapíthatja meg az adós fizetésképtelenségét. A felszámolás iránti eljárásban a bíróság nem fog hosszas vitarendezésbe kezdeni és arról dönteni, hogy valóban jogos-e a hitelező követelése, vagy sem.

A felszámolási eljárás során két költségelem fizetendő az ügyvédi munkadíjon felül az illeték, amelynek összege 80 000 Ft (nyolcvanezer forint) és a közzétételi díj, amelynek összege 25 000 Ft (huszonötezer forint).

Az alábbiakban tudunk jogi segítséget nyújtani:

• ügyvédi fizetési felszólító levél készítése,
• fizetési meghagyásos eljárás indítása, illetve ellentmondás benyújtása,
• felszámolási eljárás és csődeljárás lefolytatása iránti kérelmek elkészítése, jogi képviselet ellátása,
• pert megelőző, perbeli és peren kívüli egyezségek megkötése,
• peres képviselet és végrehajtási eljárás kezdeményezése.

Foglaljon időpontot online vagy személyes konzultációra az office@dobrocsi.com e-mail címen.