A betéti társaság egy kisebb tőkeigényű vállalkozási forma, elsősorban családi jellegű vállalkozások esetén érdemes választani. A betéti társaság esetében szükség lesz egy beltagra és egy kültagra is. A beltag az a személy, aki a saját vagyonával felelős a betéti társaság anyagi kötelezettségéért. A kültag csupán a vagyoni betétje erejéig. Betéti társaság esetében nincs a tőkére vonatkozó minimum előírás, akár egy forinttal is meg lehet alapítani.

Korlátolt felelősségű társaságot viszont akár már egyetlen magánszemély vagy más gazdasági társaság is alapíthat. Az ilyen esetekben az alapításról nem társasági szerződés, hanem alapítói okirat készül. Az egyszemélyes kft. megalapításánál a minimális törzstőke mértéke hárommillió forint, ugyanúgy mint a többszemélyes kft. esetében. Hazánkban a korlátolt felelősségű társaság a legnépszerűbb cégtípus. Ezt annak a jogi jellemzőjének köszönheti, hogy a főszabály az, hogy a tag nem felel a társaság kötelezettségeiért, tehát főszabály a tag korlátolt felelőssége.

A részvénytársaság klasszikusan tőkeegyesítő gazdasági társaság, ahol a részvényesek személye általában közömbös, a lényeg a szolgáltatott vagyoni hozzájáruláson van. A részvénytársaság esetében a részvényesnek egyetlen kötelezettsége van: a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének a szolgáltatása. A definícióból következik, hogy a részvényes – a törvényi kivételtől eltekintve – a részvénytársaság tartozásaiért felelősséggel nem tartozik.

A Polgári Törvénykönyvünk ismeri a zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságot. Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére azok zártkörűen működik, míg az a részvénytársaságot, amelynek részvényeit a tőzsdére bevezették nyilvánosan működő részvénytársaságnak nevezzük. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a működési formáját a részvénytársaság megváltoztathatja: a jogszabályi feltételek teljesülése esetén a zárkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá „alakulhat” át. Ennek az elhatározása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Ha megvan a megfelelő cégforma, akkor akár már az első kapcsolatfelvételt követő néhány napon belül megejthető az okiratok aláírása és ellenjegyzése. Amire mindenképp szükség van: személyazonosító igazolvány (vagy útlevél vagy jogosítvány), lakcímkártya, valamint az adókártya.

Az okiratok aláírását követően elektronikus úton kerülnek benyújtásra a dokumentumok a cégbíróság részére. A benyújtást követően a cégbíróság továbbítja a szükséges adatokat az adóhatóságnak, az adóhatóság kiadja az adószámot és eljuttatja a cégbírósághoz. A cégbíróság pedig végül bejegyzi a céget.

A cégbírósági bejegyzését követően további fontos teendők akadnak:

• nyolc napon belül bankszámlát kell nyitni a társaság számára;
• öt napon belül be kell jelentkezni a Kereskedelmi és Iparkamarához, és be kell fizetni a tagdíjat;
• tizenöt napon belül be kell jelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz is;
• be kell jelentkezni továbbá a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH);
• cégkaput kell nyitni;
• megfelelő számlázóprogramot kell kiválasztani, valamint
• bélyegzőt kell készíttetni.

A fentiek alapján látható, hogy a cégalapítás folyamatában számos kérdés merül fel, amelyekre választ kell találni, ezért javasolt már a cégalapítás előtt felkeresni egy könyvelőt, illetve jogi szakembert. A szakemberekkel való előzetes egyeztetés - főleg az új társaság adózása, tevékenysége, az alapítást követő teendők és a társaság későbbi működése kapcsán - sok kérdésre adhat választ és fölösleges költségektől is megóvhatja a társaságot.

A cégjog területén vállaljuk:

• gazdasági társaságok - Bt., Kft. és Zrt. - alapítását;
• már meglévő cég esetében a cégmódosítást;
• üzletrész átruházási szerződés készítését;
• gazdasági társaságok állandó jogi képviseletét,  jogi ügyeinek intézését;
• gazdasági társaságok szerződéseinek véleményezését, működésük során felmerülő egyéb szerződések elkészítését.